Az osztály története

A Fővárosi Onkoradiológiai Központ (FOK) a magyar rákellenes küzdelem egyik bázisintézetének tekinthető.
Az Intézmény szakmai alapjait 1932-ben első osztályvezető főorvosa Dr. Kisfaludy Pál teremtette meg, amikor egyik betegétől, gróf Semsey Lászlótól nagy mennyiségű rádium izotópot kapott ajándékba. A daganatok sugárterápiájának kezdete így a FOK-ban a közelbesugárzáshoz (brachyterápiához) kötődik. Kisfaludy Pál adaptálta először a rádiumnak az Európában már korábban meghonosodott szövetközi, (interstitialis), felületi (moulage) és testüregi (intracavitalis) alkalmazásait, melyeket a későbbiekben követtek az ún. rádiumpótló brachyterápiás technikák.

A Központ kiemelkedő vezetője volt Dr. Vándor Ferenc professzor, akinek munkássága révén számos, akkoriban új és korszerű sugárterápiás módszer került bevezetésre, például: fej-nyaki tumorok brachyterápiája, eltérő frakcionálási sémák alkalmazása, dózis kiemelés (boost), különböző sugárenergiák együttes használata, műtét előtti brachyterápia méhnyak és méhtest daganatoknál. Vándor Ferenc jelentős klinikai kutatásokat végzett a tumor biológia területén is és az Ő nevéhez fűződik a kobalt preparátumok alkalmazása nőgyógyászati és arcüregi daganatok esetén. A hatvanas évek második felében az elsők között volt Magyarországon, aki az „őrszem” nyirokcsomó klinikai jelentőségének vizsgálatával kezdett foglalkozni szájüregi rákok nyaki áttéteinek korai felismerésében. Ugyancsak Ő volt, aki Dr. Kárpáti Györggyel és Dr. Németh Györggyel együtt először alkalmazta a sugárterápiás klinikai gyakorlatban a rádiumpótló radionuklidokat, mint pl. a kobalt-60, tantál-182 és iridium-192 izotópokat.

Vándor Ferenc tanítványai: Dr. Bihari Árpád, Dr. Énekes Béla, Dr. Gombosi János, Dr. Gonda Tibor, Dr. Jászonyi Annamária, Dr. Kárpáti György, Dr. Lotz Gábor, Dr. Mayer Árpád, Dr. Nagykálnai, Tamás, Dr. Németh György, Dr. Naszály Attila, Dr. Ozsváth Imre, Dr. Ravasz László, Dr. Somogyi András, Dr. Stumpf János, Dr. Szabó Imre, Dr. Szekulesz Ágnes és Dr. Takácsi Nagy László.

A külső (perkután) sugárterápia és annak korszerű formája, - az Európában már az 50-es évek óta rendszeresített telekobalt terápia - csak 1961-ben kezdődhetett meg az Uzsokiban. Az ország akkor korszerűnek tekinthető sugárterápiás gépekkel való ellátottsága igen szerény volt, hiszen az első telekobalt készüléket az Országos Onkológiai Intézetben csak 1959-ben helyezték üzembe. Ezt követte az Uzsoki utcai Kórházban a Dr. Bozóky László akadémikus által kifejlesztett Gravicert (MEDICOR Művek) elnevezésű telekobalt besugárzó. A perkután megavolt terápia dózisszámításait abban az időben - a kor színvonalának megfelelően - a mezőméret figyelembe vételével ún. mélydózis görbék segítségével végeztük. Ezt egészítette ki a MIX-D fantomban ionizációs kamrákkal történő dózismérés. A 70-es évek végén a TLD (Termo Lumineszcens Dozimetria) jelent meg a gyakorlatban. Vízfantomban távirányítással mozgatott ionizációs mérési lehetőségünk csak 1981-től volt.

A beteg sugárkezelés alatti pozicionálása és rögzítése ezekben az években még nem volt ideális, a sugárbelépési kapuk ellenőrzését un. fotonogramokkal végeztük.

1981-ben készült el a második besugárzó egységet befogadó bunker és ebbe került a Chisobalt 75 B típusú kobaltágyú, melyet 1986-ban követett a harmadik besugárzó egység egy felújított Picker típusú kobaltkészülékkel. Erre az időre tehető a van de Geijn program alapján működő Országos Besugárzástervező Hálózat (OBH) üzembe helyezése az Országos Onkológiai Intézet koordinálásával (ami szintén Bozóky professzor érdeme). Ennek segítségével 2 D-ben (két dimenzióban) számított dóziseloszlások álltak már rendelkezésünkre, így mindenekelőtt a többmezős telekobalt besugárzásokat tudtuk pontosítani a számított dóziseloszlásokkal. Ezt egészítette ki a röntgen képerősítővel történő ún. lokalizáció, a sugárbelépési kapuk meghatározására. Az Alderson-Rando fantom beszerzésével a számított és mért dózisok összehasonlítása is lehetővé vált. Szemléletben és mindenekelőtt a megavolt terápia minőségi kontrolljának tekintetében jelentős előrelépést jelentett Dr. Németh György professzor külföldi tapasztalatainak felhasználása, aki 32 évig dolgozott osztályunkon. Őt az osztályvezetői feladatok ellátásában Dr. Mayer Árpád követte, akinek vezetése alatt az osztály technikai felszereltsége sokat fejlődött és aki rendkívüli erőfeszítéseket tett további, régóta szükséges megavolt terápiás fejlesztések és egy CT-szimulátor beszerzése terén. 1988-ban Mayer Árpád kezdeményezésére indult be a magas aktivitású, un. high dose rate szövetközti besugárzás (after loading brachyterápia), melyet az emlőmegtartó műtéteket követően kiegészítő sugárkezelésként Magyarországon itt alkalmaztunk először. 
1978 óta a Központ tevékenységének integráns része a sugárkezelés és kemoterápia szinkron, egyidejű alkalmazása, az un. radiokemoterápia. Ennek hatékonysága több daganattípus, így például méhnyakrák, hólyagrák, fej-nyaki daganatok, stb. esetén jelentősen felülmúlja az egyedüli sugárterápia eredményességét. 

1991-ig tehát az Uzsokiban három telekobalt besugárzó jelentette a megavolt terápiát. 1991-ben a Picker típusú telekobalt készülékünket Clinac 600C (Varian) lineáris gyorsítóra cseréltük, ezt követően 1994-ben a végleg használhatatlanná vált, lassan muzeális értékűnek tekinthető Gravicert besugárzónk helyére korszerű Theratron 780 C kobalt készülék került. Egyidejűleg a lokalizációs munkát a szimuláció váltotta fel Mevasim S (Siemens) szimulátor beszerzésével. Végül 1997-ben a Chisobalt 75 B kobaltágyú helyére Clinac 2100C (Varian) lineáris gyorsítót telepítettünk. 

Ezekkel a készülékekkel lehetőséget teremtettünk évi csaknem 2500 új szolid tumoros beteg perkután sugárkezelésére. 1994-től tovább korszerűsödött a besugárzástervezés is: a CadPlan 2.6 verziója lehetőséget adott a CT alapú un. off-line tervezésre is, amit 1997-ben a DICOM 3.0 formátumú CT metszetek alapján a „kvázi” online 3D dózistervezés váltott fel. A 90-es évek végére a megavoltterápia minőségbiztonságának és ellenőrzésének feltételeit is sikerült megteremtenünk Varis/Vision (Varian) számítógépes hálózati rendszer segítségével. Ebben a Clinac (Varian) 2100C lineáris gyorsító és az azon integráltan működő MLC (multileaf collimátor) az EPID (electronic portal imaging device) berendezéssel, a Varian 600C lineáris gyorsító, valamint a besugárzás tervező rendszer egy hálózatba került. Így a két lineáris gyorsítón kezelt betegek adatai és képi információi, pl. a besugárzási tervek, DRR (digitalized radiation reconstruction) a képek tárolhatók, minden egyes kezelésre reprodukálhatók. 2000 második felében újabb, a konvolúciós és a szuperpozíciós modellt is alkalmazó besugárzás tervező rendszert, a FOCUS-t (CMS, Computerised Medical System) installáltunk, egyidejűleg a számítógép vezérelt és szintén hálózatba kötött (tehát minden tervező rendszerről elérhető) ún. blokköntő automatával. 2007- óta PET/CT alapú céltérfogat meghatározást, valamint besugárzás tervezést is végzünk. A sugárterápia fejlődése szükségessé tette a dozimetria bővülését is. 1994-ben, az első lineáris gyorsítónk beszerzésével egyidejűleg vízfantomunkat is korszerű, számítógép-vezérelt PTW berendezésre cseréltük, és egy NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) projekt keretében számos, a QA/QC lehetőségeinket megalapozó, illetőleg bővítő eszközt (ún. kalibráló és ellenőrző vízfantomok, szilárdtest fantom, referencia dózismérő eszköz, dózis kalibrátor high dose rate (HDR) after loading berendezéshez, páciens dózismérő) kaptunk és a besugárzás tervező munkaállomást is sikerült korszerűsíteni, és teljesítményét fokozni.

Hosszú szünet után 2013-ban az „Uzsoki utcai Kórház onkológiai fejlesztése - komplex gyógyászati sugárterápiás diagnosztikai rendszer beszerzése” megnevezésű nyílt közbeszerzési eljárásban(KMOP-4.3.1/C_2-09-2f-2010-0001) nettó 1065000000 Ft értékben sikerült modernizálni az osztályt. Két új gyorsító (Clinac iX új bunkerral és Unique Power), egy CT-szimulátor (Toshiba Aquilion LB), új 3D besugárzás tervező rendszer (Eclipse), verifikációs számítógépes rendszer (Aria), új brachyterápiás készülék (Gammamed iX Plus és applikátorok) és a működéséhez szükséges szoftver (Brachyvision), valamint dozimetriai eszközök és betegrögzítők érkeztek az osztályra. A Clinac 2100C készülék is felújításra került, új MLC-t (multi leaf kollimátor), betegasztalt és portal készüléket kapott. A készülékekhez kért funkciók segítségével lehetővé vált a legmodernebb kezelések bevezetése (IMRT, Rapidarc, sztereotaxia, légzéskapuzott sugárkezelés) és ezek személyre szabott ellenőrzése (RPM légzésfigyelő rendszer, portáldozimetria).

Időközben a 21 éves Clinac 2100C működtetése egyre nagyobb terhet rótt a kórházra, ezért az Egészséges Budapestért Programon nyert 700 millió forintért ebben az évben sikerült egy csúcskategóriás készülékre (Varian TrueBeam) lecserélni.

Folyamatban van az időközben leszerelt kobaltágyú korszerű lineáris gyorsítóra való cseréje és egy második CT szimulátor beszerzése is…