Múlt és jelen


A társadalombiztosítottak hospitalizációja bérelt kórházi ágyakon történt. A fizetõképes betegre orientált intézetek még a sebészeti ellátást igénylõ betegek felvételét is halogatták. A biztosítottak számának emelkedése az ellátási gondokat egyre fokozta. Az 1927. évi XXI. számú törvény egységes társadalombiztosítást rendelt el, és 1928-ban megalakult az Országos Társadalombiztosító Intézet –OTI-, saját bevételi forrásokkal és irányító Önkormányzattal. OTI a munkásbiztosítottak igényeinek megfelelõ saját kórházat kívánt létesíteni és ezért 1926-ban megvásárolta az Uzsoki u. 29. (eredetileg Jókai u. 29.) szám alatti Leány Árvaház épületét. Az 1901-ben Ullman Sándor tervei szerint létesült 14.000 m2 alapterületû épület négy sarkán mûtõket, kezelõket és 20-30 ágyas kórtermeket létesítettek. 1927. május 18-án 405 ággyal a Központi Kórházat a kormányzó nyitotta meg. Elsõ igazgató Dr. Lévai József sebész fõorvos udvari tanácsos lett 1929-ig.

A Sebészeti Osztály keretében 50 ágyon traumatológiai betegeket láttak el. Emellett Röntgen osztály, Kémiai Laboratórium, Fizikotherápia, Pathológia és Gyógyszertár mûködött az intézményben. 1930-tól Dr. Tasnády-Székely Béla nõgyógyász fõorvos nyert igazgatói kinevezést és korának megfelelõ fejlesztést végzett a sürgõs megnyitás hiányosságainak szanálására (felszámolására). Kiemelten fejlesztette a mûtõket, nagyteljesítményû autoklávokat, olajpumpás mûtõasztalokat szerzett be, kézimûszer-készletet kiegészítette, és kisebb kórtermek létesítését kezdte el. 1932-ben 14 ággyal Onkoradiológiai Szakambulancia létesült. Az Intézet nagy mûtéteket is vállalt és évek alatt jó hírnevû lett. Megtervezték az önálló Baleseti Kórház épületét is, melyet végül 1940-ben megnyitottak és az Uzsokiból a Traumatológiát áthelyezték a Fiumei úti Kórházba.

A II. világháború alatt az önkormányzati jogot felfüggesztették. A front elõre törésével az Uzsoki Kórház szovjet katonai intézményként mûködött. Az Uzsoki utcai Kórház a kerület Telepes utcai iskola épületében 40 ággyal, mint szükség kórház tovább mûködött. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a pénztár önkormányzati jogát visszaállította, s a gyors helyreállítás megindulhatott. Dr. Ambrus Pál, majd Dr. Halász István fõorvosok igazgatói irányítása alatt a helyreállítás gyorsan megtörtént. 1948-1957-ig Dr. Farkas Károly pathológus fõorvos igazgatta az intézményt. A költségvetési gazdálkodásra történõ áttérés a fejlõdést lassította. Az államosítás az egyházi intézményeket is érintette, így az Amerikai u. 55. sz. alatti Szeretet Kórház 125 ágyas Tüdõgyógyászatát az Uzsokihoz csatolták. 1957-ben Dr. Szántó Sándor tüdõgyógyász fõorvost nevezték igazgatóvá. Az épület belsõ felújítása, a mûszerpark bõvítése, sugárforrás létesítése, új Központi Labor kialakítása, s emeletráépítéssel a fõépület kapacitás növelése, a Mexikói u. 67. sz. alatt Orthopedia és Utókezelõ létesítése bizonyították az intézményvezetés sikerét. A fejlõdést az Ideggyógyászati Osztály megnyitása, Szemészeti Ambulancia létesítése, Intenzív therápiás Osztály kialakítása jellemzi. 124 ággyal Belgyógyászati pavilon létesült, s az Orthopedia traumatológiai profillal bõvült.. Az intézmény mindenkori történetének egyik legsikeresebb vezetõje 1975-ben nyugdíjba vonult. 1976-1977-ig Dr. Sinkovits Mátyás volt Szakrendelõ - vezetõ igazgató nyert kinevezést. A fekvõ- és a járóbeteg-ellátás vezetésének egyesítése, - az integráció - 1977. január 1.-vel lépett életbe. A Szakrendelõ vezetését Dr. Schindler Jenõ, az üzemorvosi vezetést Dr. Koffler Sándor fõigazgató helyettesek látták el. 1977-1982-ig - Dr. Vidosfalvy Magda igazgatása alatt - a Sebészeti Osztályokat egyesítették, érsebészeti tevékenység indult. Az Intenzív Osztály bõvítése, az Onkológiai Ambulancia építése, új sugárforrás telepítése jelentõs haladást képviselt. A Hungária krt. 167. sz. alatti Szociális Otthonból 40 ágy, mint utókezelõ a kórház irányítása alá került. 1982-1990-ig Dr. Szendrényi János fõorvos vezette a kórházat. Megtörtént a sebészeti, gégészeti, nõgyógyászati, urológiai mûtõk korszerûsítése, endoszkópos-labor, dializáló-állomás, gyermek orthopedia, nívós szemészeti ambulancia, mammographiai vizsgáló létesült. Igen nagy lépést jelentett a háromszintes Onkoradiológiai-hotel, továbbá az ide telepített kezelõ építése. A Hungária krt. 177. sz. alatti háromszintes épületben Krónikus Belgyógyászati Rehabilitálóciós Osztályok nyíltak. Elkészült az Örs vezér téri Szakrendelõ. Automata sterilizáló gépek, kémiai- és haematológiai automaták, ultrahang diagnosztika bõvítése jelezte az orvos-technika területén a haladást.

A rendszerváltás szakmapolitikai változásai és követelményei kórházunkban is új helyzetet teremtettek. 1990-ben Dr. Szegedy László ideggyógyász fõorvost választották igazgatónak, aki feladatát a Neurológiai Osztály vezetése mellett látta el.. A szakmai terület fejlõdését az Izotópdiagnosztikai Osztály, az Angiográfiás Labor, a Központi Sterilizáló Állomás és a sugárforrások korszerûsítése, az after loading mûködtetése jelezte. A Sebészeti-Érsebészeti Osztályon egyre népszerûbbek lettek az endoszkópos mûtétek. A kórházi területhiány és zsúfoltság, az infrastruktúra elaggott és korszerûtlen volta egyre nyilvánvalóbban a fejlesztés és a hatékony betegellátás effektív akadályává vált. E nehéz helyzetben a Fõvárosi Önkormányzat szakmai vezetése elfogadta az intézményvezetõ jogos és helyes törekvését, mely az intézmény teljeskörû rekonstrukcióját irányozta elõ. Ebben az évben igen sikeres igazgatói munka után Dr. Szegedy László nyugdíjba vonult. Dr. Golub Iván belgyógyász osztályvezetõ fõorvost - független fõigazgatói pályázat nyerteseként - nevezték ki az intézet élére. Gazdasági igazgatónak Kálmánné Juhász Ilonát, orvos-igazgatónak Dr. Varga Józsefet, ápolási igazgatónak Horváthné Zsedényi Máriát kérte fel, akik igen jelentõs intézményi támogatottságot élveztek. Az orvos-igazgató helyettes Dr. Bottyán Erik lett, aki egyben az intézmény minõségügyi rendszerének felelõseként kezdettõl irányította a kórházi minõségügyi rendszer kiépítését. Dr. Golub Iván fõigazgatóként 2012. 12.01.-jén nyugdíjba vonult.